Kérj mielőbb ügyvédi segítséget, ha munkabaleset ért vagy munkahelyi megbetegedésed lett!

Egészségünk a legnagyobb érték, mindennapjaink során számos veszélyforrásnak van kitéve. Munkavállalók százai sérülnek meg nap, mint nap a munkahelyükön, kiugróan magas a munkahelyi balesetek, munkahelyi megbetegedések száma. A munkahelyi baleset, megbetegedés a sérülésen és érzelmi megrázkódtatáson túlmenően súlyos anyagi hátrányt is jelent a munkavállaló számára. A gyógyulás nehézségei mellett a munkavállalót számos kihívás érheti, amire nem lehet előre felkészülni.

Érdemes tisztában lenni azzal, milyen jogi lehetőségeink vannak, ha már megtörtént a baj annak érdekében, hogy pénzbeli ellentételezést, kártérítést kapjunk.

Ilyenkor érdemes megkeresni a megfelelő szakembert, aki nem csak eligazítja, de akár a legjobb kezelésekhez is hozzásegíti a károsultakat.

A Vasas tagjaink ezekben az ügyekben sincsenek egyedül. Ingyenesen konzultálhatnak erre szakosodott ügyvéddel, aki az ügy elejétől a végéig nyújt szakmai segítséget, és ami ugyanolyan fontos, érzelmi támaszt, bátorítást egyaránt.

Mi tegyünk, mit ne tegyünk?

A munkabalesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben érintett munkavállalók a legtöbbször félnek elégtételt követelni, hiszen tartanak a munkáltatótól, vagy bíznak a korrekt eljárásban, a munkáltató támogatásában. A munkáltató támogatására hagyatkozni azonban sok esetben zsákutca. Gyakran előfordul, hogy a munkáltató egyáltalán nem fizet kártérítést, jobb esetben a büntetések elkerülése érdekében pusztán töredékét kínálja fel annak, mely a munkavállalónak jogszabály szerint járna vagy igyekszik minél előbb megszabadulni a számára már terhes munkavállalótól.

Előfordulnak sajnos olyan szélsőséges példák is, ahol a munkáltató kihasználja a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetét és jóhiszeműségét azzal, hogy előre elkészített dokumentumokat írat alá a munkavállalóval, mely azt tartalmazza, hogy a balesetért a munkavállaló volt a hibás, holott ez valójában nem így van, ellenben megígéri, hogy foglalkoztatását továbbra is biztosítja, vagy valamilyen más formában majd segíti őt a jövőben, amire a legtöbb esetben nem kerül sor, közben pedig a munkavállaló kártérítési igénye elévül.

A munkavállaló elveszti a munkahelyét, kártérítést nem kap, új munkahelyet nem talál mert betegsége, állapota miatt alkalmatlan a munkavégzésre, anyagilag pedig teljesen ellehetetlenül, sokszor az orvosi kezeléseket, gyógyszereket sem tudja finanszírozni, saját maga és családja megélhetését veszélyezteti.

Dr. Orosz Noémi ügyvéd munkajogi kártérítési szakértő, ezen az egészen speciális jogi területen dolgozik. A személyi sérüléses baleseti kártérítéses ügyek, munkahelyi megbetegedések, fokozott expozíciós egészségi károsodások szakértője.

András a munkahelyén egy gyártósoron dolgozott, mikor keze a gép egy részébe szorult és két ujját részlegesen amputálni kellet. A munkáltató Andrásnak 200 ezer forintot kínált peren kívül, szerencsére István azonnal segítséget kérve ügyvédi képviselettel peres eljárást indított, melyben szakértők bevonásával bizonyította azt, hogy a munkáltató hibázott, Istvánnak 5 millió forintot ítélt meg a bíróság

Célunk, hogy a tagok számára minél teljesebb kompenzációt lehessen kivívni!

Tagjaink — a szakszervezeti együttműködésnek köszönhetően — ingyenesen kereshetik az ügyvédi irodát tanácsadással, hogy adott helyzetben jár-e munkahelyi megbetegedés vagy baleseti sérülés iránti kártérítés, nem utolsó sorban mekkora összegre számíthat az, aki ilyen problémával szembesül. Nagyon nem mellékes, hogy érdemes-e belevágni egy peres eljárásba! Amennyiben van esély a sikerre, ebben az esetben a Vasas jogbiztosításának és az ügyvédnőnek köszönhetően minden segítséget megkaphat a tag, hogy minél teljesebb kártérítést kapjon, mindezt természetesen költségmentesen! Sokszor a tanács, információ hiányzik, ezért fontos megjegyezni, hogy egészen egyszerűnek tűnő kártérítési ügyekben is szívesen ad jogi tanácsot, érdemes kérdezni, érdeklődni!

Ágnes egy vidéki gyárban dolgozott, munkáját látta el, mikor egy csomagolt vegyszereket tartalmazó raklap a rakodás során rázuhant. Ágnes combnyaktörést szenvedett a balesetben. A munkabalesetért a munkáltató Ágnest hibáztatta. Ágnes azonnal segítséget kért, a szükséges eljárások megindítása után kiderült, hogy a raklap nem volt megfelelően rögzítve és a munkáltató nem tartotta be az anyagmozgatás szabályait. Ágnes kártérítési igényt nyújtott be a munkáltatóhoz ügyvédi képviseletével a munkáltató belátta, hogy perben csak veszíthet, ezért peren kívüli kárrendezés lefolytatására került sor, ahol Ágnesnek 4 millió forint kártérítést fizettek.

Fontos hangsúlyozni, hogy ma Magyarországon a munkavállalónak kell megkezdenie az igényérvényesítést, azzal várni, hogy őt felkeressék, nem érdemes.

Egy kártérítési igény esetén minden esetben gondosan meg kell vizsgálni, hogy az valóban jogos-e, illetve amennyiben esély mutatkozik kártérítés érvényesítésére, úgy mekkora és milyen kompenzáció kapható, és milyen jogérvényesítési eszközöket, eljárásokat lehet igénybe venni. A Vasas és dr. Orosz Noémi ügyvéd minden esetben azért küzd, hogy a maximális kártérítést érvényesítse az Ön számára.

István egy kisebb üzemben dolgozott gépalkatrészeket szerelt össze, mikor az üzemcsarnokban egy vasajtó ráesett a lábára, lába két helyen is eltört. Istvánnak nem akart fizetni a munkáltató, peren kívül sem akart megegyezni, majd ügyvédi segítséggel pert indított, ahol a megfelelő igazságügyi szakértők bevonásával bizonyította azt, hogy a munkáltató hibázott, Istvánnak 2,5 millió forintot ítélt meg a bíróság.

A kártérítés nem kiváltság, nem nyerészkedés, hanem jogosultság, amivel élni kell! Kérj jogi segítséget még ma az alábbi elérhetőségeken:

Sajnos sok munkahelyen probléma, legalábbis vita tárgyát képezi a WC, mosdó használata, illetve az ezzel kapcsolatos idő. Van, ahol a munkáltató egészen egyszerűen nem engedi ki a dolgozókat szükség esetén a mellékhelyiségbe, csak a műszak előtt, a munkavégzés befejezése után, valamint csak a meghatározott munkaközi szünetekben van lehetőségük a mosdót használni.

Fontos kérdés tehát, hogy korlátozható-e a mosdók használata munkaidőben?

A munka törvénykönyve alapján a munkáltatónak a munkavállaló részére étkezés, pihenés, valamint egyéb szükségletek kielégítése céljából pihenőidőt, úgy nevezett munkaközi szünetet köteles biztosítani.

A törvény pontosan meghatározza azt is, hogy a munkáltatónak a munkaközi szünetet mikor és milyen mértékben kell kiadnia. Természetesen sokszor előfordulhat - főleg a hölgyek esetében -, hogy a mosdó használata az előírt munkaközi szüneten kívül, azaz munkaidőben sem elkerülhető. Kétségtelen, hogy a mosdóban töltött idő alatt a munkavállaló nem végez munkát, azonban egy uniós bírósági döntés kimondta, hogy a mellékhelyiségben töltött idő - az előírt munkaközi szüneten túl - munkaidőnek minősül, mely időtartamra a munkavállaló ugyanúgy jogosult munkabérre, mintha munkát végezne.

 
De hogy visszatérjünk a fent feltett kérdésünkre, leszögezhetjük, hogy a munkavállalók testi épségét és egészségét figyelembe véve a mosdók használatának teljes mértékű tiltása vagy korlátozása munkaidőben sértené a munkavállaló személyiségi jogait, ennek alapján a munkáltató ilyen jellegű tiltást vagy korlátozást nem rendelhet el!

Természetesen a munkáltató nem jogosult arra sem, hogy a mellékhelyiségek használatát bármilyen módon ellenőrizze, például kamerával, vagy egyéb elektronikus nyilvántartó rendszerrel, hisz ezek is sértenék a munkavállalók személyiségi jogait és számos adatvédelmi aggályt is felvetne.

Ugyanakkor a munkavállaló sem élhet vissza helyzetével vagy jogaival, és nem tölthet a szükségesnél több időt a mosdóban!

Így például nem hosszabbíthatja meg önkényesen pihenőidejét, nem folytathat hosszas magánjellegű beszélgetést vagy nem böngészheti a közösségi oldalakat a mellékhelyiségek biztosította magányában. Mindezek mellett persze rendkívül nehéz megállapítani, hogy mennyi az az idő, amely még elfogadható a mosdókban eltöltött idő szempontjából, és mennyi az az időtartam vagy gyakoriság, ami már mindenképp okot adhat a munkáltató gyanakvására.

https://munkahelyiterror.blog.hu/2014/04/22/csak_a_szunetekben_lehet_wc-re_menni

Összességében elmondható, hogy a munkáltató eljárása nem jogos, amennyiben a mellékhelyiségek használatát korlátozza munkaidőben. Nem kérdés az sem, hogy az ott töltött idő munkaidőnek minősül, amely időre jár a munkavállalónak a munkabér.

forrás: Vegyipari Dolgozó

Pár hete a gazdasági sajtó nagy lelkesedéssel ismertette, hogy Debrecen az utolsó körös versenytársakat - közöttük Miskolcot - maga mögé utasítva a BMW új autógyárának a helyszínét adhatja. Valóban siker, hiszen a német nagyvállalat modern technológia betelepítését és több ezer munkahely megteremtését fogja jelenteni a térségben, amire Debrecennek és a megyének nagy szüksége is van. Kicsit árnyalja a képet, hogy Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara osztályvezetője azt nyilatkozta, a döntésben szerepet játszott, hogy "2012-ben a munkaügyi törvényt alapvetően megreformálták, ami kedvezőbbé tette a vállalatok számára" (az országot)...

Érkezik a BMW Debrecenbe
forrás: www.bmwgroup-plants.com/

Ezt talán nem kellett volna, de ha már így kicsúszott, üsse kő! Majd úgy állunk hozzá! Persze kár ezt a cégnek felróni, ez valójában a magyar állam teremtette helyzet: a munkavállalók pozíciójának a rontása a munkaadókéval szemben. Az már csak ha a tortán, hogy a nagyvállalatokat jókora állami támogatásokkal is csábítják.

Azért mindezek mellett a helyszínválasztás meglehetősen érdekesre sikerült, hiszen Debrecen nem számít nagy iparvárosnak. Kétségtelen, hogy van szabad munkaerőbázisa, főleg, miután a Teva, a város egyik nagy ipari foglalkoztatója is inkább leépített, mint fejlesztett, és a megyére jellemző 5% körüli munkanélküliségi rátában is van potenciál, de nem akkora, ami problémamentes startot biztosíthat több nagy üzemnek. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem voltak igazán nagy termelőüzemek. Látszólag minden klappol, de a képet árnyalja, hogy nem csak egy gyártó ruház be a városban szinte ugyanakkor. Persze ez nem annyira a BMW, semmint a többi, kisebb munkaerőpiaci versenytárs problémája, akik korábban, a BMW döntését nem ismerve határoztak a beruházásukról.

Debrecen viszonylag rövid időn belül egyszerre húzott be három nagy iparvállalati beruházást, egyenként is több százas létszámigénnyel, ami viszont már nem szokott jól elsülni (vállalati szemszögből). Az emberben joggal merülhet fel, és nem lövünk talán nagyon mellé, ha feltételezzük, hogy a helyzet inkább nem szándékos volt, mondhatni "így esett", esetleg valamely cég számára kifejezetten "málőr". Bár a nagy autógyárak mellé a kis beszállítók igyekszenek közel települni, és a hazai kkv szektor is sikerrel repülhet rá a beszállítói pozíciókra, azért a másik két szereplő nem ez a kategória. A munkaerőpiaci helyzet Debrecenben valószínűleg hamar fel is bolydul, nehézségeket okozva a toborzásban, a kisebbek üzemi működését és lehetőségeit egyenesen gyilkolva.

Ünnepség az épülő debreceni Thyssenkrupp gyárban
forrás: dehir.hu

Márciusban már bokrétaavatót tartottak a ThyssenKrupp üzemében, ahol 250 új munkahely jött létre, de a polgármester már kijelentette, hogy ez az üzem a kezdete egy hosszú távú együttműködésnek, s a jövőben újabb gyárépülettel bővülhet majd a Thyssenkrupp debreceni telephelye. Hát, így már nem lesz egyszerű...

A cég magasan képzett szakembereket szeretne alkalmazni
forrás: dehir.hu

A másik nagy német konszern a Continental. A számos hazai telephellyel rendelkező multicég is kiszúrta magának Debrecent. A 450 munkavállaló foglalkoztatását tervező új üzem már keresi a munkavállalókat, ami talán némi versenyelőnyt nyújthat.

Bár a városban elvileg van uszkve 7000 munkanélküli, és ~17000 közfoglalkoztatott is akad, ugyanakkor a nyugatra elvándorlás ezt a térséget is sújtotta. A számokat megvizsgálva az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni képes munkaerő létszámának megbecslésével azt kapjuk, hogy Debrecen is nagyon közel van a közgazdasági értelembe vett teljes foglalkoztatottsághoz, a szakemberhiány kifejezetten drámai, ami azt is jelenti, hogy pengeélen táncolnak a betelepülő gyártók a munkaerő biztosítottságával.

Egy dolog biztos, hogy nem fognak tudni a keleti megyék bérelőnyére apellálni, mivel a gyártásukhoz magasabb munkakultúrájú dolgozókra lesz szükség, hiszen a BMW is csúcsminőséget képviselő márka, de a másik két cég is fékrendszerekben, stabilizátorokban, szenzorokban utazik, ahol a termékminőség miatt magasak az elvárások a munkatársakkal szemben is.

Sokakban felmerülhet, hogy viszonylagos közelségben van a román határ, és jó bérekkel azért még mindig lehet munkásokat bevonzani Romániából, illetve Ukrajna sincs messze, bár kétségkívül a távolság miatt már alkalmatlan az ingázásra. A felmerült problémák megoldására sovány, de láttunk már karón varjút, tombol a munkásszálló építési láz az országban.

Viszont ahhoz, hogy a bérspirál katalizálva legyen, kellenek a szakszervezetek...

Jó lenne Dirk úr számításait keresztülhúzni a gyenge érdekképviseletekről, Debrecenben megteremtették a lehetőségét a komolyabb versenyhelyzetnek! Használjuk ki!

A veszprémi ipari parkban 25 éven át nem történt városi fejlesztés a több, mint 5000 embernek munkát adó cégek telephelyeinek helyet adó területen. Milliárdos adóbevételek mellett nem futotta a közlekedés javítására. A helyi Vasas szakszervezeti tagok megelégelték, hogy közlekedési dugók, sár és balesetveszély terheli a mindennapjaikat.

2016. júliusán útnak indították a "Mennyit ér 200m aszfaltos út?" kampányukat, melyet egy aláírásgyűjtés követett, mely során több ezer támogató aláírást gyűjtöttek.

Ezt követően a helyi Vasas tisztségviselők szót kértek és kaptak Veszprém város közgyűlésén, ahol beszámoltak az aláírásgyűjtő akciójukról és a polgármestertől kérték, hogy az ipari körzet közlekedésfejlesztése kerüljön mielőbbi megvalósításra.

2018. tavaszán már arra hívták fel a figyelmet, hogy a kánikulában a műszakváltások után a buszok nem tudnak kihajtani a Házgyári útra, ez miatt gyakoriak a rosszullétek a munkásjáratokon, és sürgették a tervezett munkálatok megkezdését.

http://hirek.sztradaradio.hu/2018/04/13/forgalomgyorsito-demonstracio-veszpremben/

A tiltakozások beindították az eseményeket. A tervezés, pályázatok után, ha 2 év csúszással is, de elindultak a kivitelezési munkák.

Büszkék vagyunk a csapatra, hogy több alkalommal demonstráltak sikeresen a céljaikért, és gratulálunk a városi döntéshozóknak, hogy a munkavállalók panaszait meghallva 25 év után végre emberibb környezet várja az ipari parkba érkezőket!

Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) és az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) rávilágított, hogy az Európai Unióban az utóbbi 16 évben a bérek növekedési üteme a produktivitás bővülés alapján négyszer akkora is lehetett volna.

Standard közgazdasági teória, hogy a bérek emelkedését a produktivitás bővülése követi. Csakhogy Európában a termelékenység négyszer akkora mértékben nőtt, mint a bérek.

2000 és 2016 között a produktivitás Németországban és Horvátországban háromszor akkora ütemben nőtt mint a bérek, ugyanez kétszeres arányú volt Lengyelországban és Belgiumban.

Ausztriában 65%-kal, Spanyolországban 60%-kal, Hollandiában 30%-kal haladta meg a termelékenység növekedése a bérek emelkedését.

Magyarországon, Romániában, Lengyelországban és Görögországban a reálbérek még csökkentek is, miközben a termelékenység emelkedett.

“A bérek emelkedése elmaradt az utóbbi években” mondta Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szövetségi titkára. “A dolgozók nem részesedtek tisztességes arányban a munkájuk értékéből.”

https://payrise.eu/news/wages_vs_productivity/

forrás: AMECO adatbázis

A sztrájk a munkavállalók közösségét megillető Alaptörvényben biztosított alapjog, amely alapján a munkavállalók jogosultak a gazdasági és szociális érdekeik biztosítása céljából a munkavégzés beszüntetésével nyomást gyakorolni a munkáltatóra.

Munkácsy Mihály: Sztrájk

A sztrájk lehet jogellenes is, amennyiben egyéb (különösen az Alaptörvénybe ütköző) célok érdekében folytatják.

Ökölszabály, hogy 50%-nál kisebb támogatottság esetén nem szabad vagy kockázatos a sztrájkot elkezdeni, ezért a sztrájkhajlandóságot ajánlatos előre felmérni!

A sztrájk minden esetben kollektív munkabeszüntetést jelent, tehát egyénileg nem gyakorolható jogosultság. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A sztrájkhoz nem szervezett (nem szakszervezeti tag) dolgozók is csatlakozhatnak.

A sztrájkolóknak joguk van ahhoz, hogy a munkát felvenni kívánó társaikat - nem erőszakos eszközökkel – meggyőzzék a sztrájkhoz történő csatlakozásról.

A sztrájk megkezdésének eljárási feltétele az előzetes egyeztetés kezdeményezése. Sztrájkot jogszerűen csak akkor lehet megkezdeni, ha az egyeztetés legalább hét napon át tartott és az nem vezetett eredményre.

A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére.

A felek kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.

A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, így emiatt a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető (pl. fegyelmi büntetés, vagy a munkaviszony megszüntetése).

A munkavállaló azonban csak a sztrájk idejére mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha a felek között megegyezés születik, vagy a sztrájk más okból véget ér, a munkavállaló köteles újból munkába állni.

A sztrájkban részt vevő dolgozóknak a kiesett munkaidőre fizetés nem jár, de a szakszervezet a saját sztrájkalapjából a kieső dolgozói bevételeket fedezheti a tagjai számára. Ez akkor szokott fontos lenni, ha esetleg elhúzódik egy sztrájk. Már csak ezért is előnyös lehet a szakszervezeti tagság. A sztrájkalap tehát a szakszervezetnek a sztrájk finanszírozására szolgáló pénzügyi eszköze, juttatási formája a sztrájksegély, ami a sztrájkban résztvevő szakszervezeti tagok keresetkiesésének pótlására, kompenzálására szolgáló pénzbeli támogatás, amelynek jogosultságát, mértékét, folyósítását általában a Sztrájkszabályzat rögzíti. A sztrájksegély mentes a személyi jövedelemadótól és a nyugdíjjáruléktól, nem képezi egyéb levonás alapját sem.

Sokakban merül fel a kérdés, mennyi kártérítést érvényesíthet az, aki munkahelyi balesetet szenved.

A kérdés megválaszolása rendkívül összetett és minden esetben szükséges a sérült munkavállaló sérülésének jellegével, életkorával és egyéb (személyes) körülményeivel tisztában lenni.

 
Az a leghelyesebb, ha személyre szabott kárigény felmérés történik, mely eredményeképpen kerül meghatározásra az az összeg, ami reálisan érvényesíthető a munkáltatóval szemben.

A kártérítés több millió forint nagyságrendű lehet, amennyiben pedig a balesetet szenvedett a sérülés miatt munkát végezni sajnos a jövőben nem tud, vagy csak rosszabb bérviszonyt jelentő állásra lesz alkalmas, akkor arra is van jogi lehetőség, hogy kártérítésként élete végéig járadékot kapjon!

A Vasas Szakszervezeti Szövetség segít és közvetít ingyenes kárképviseleti jogsegélyszolgálatra a baleseti károsultak részére.

Ha érintett vagy, kérd mielőbb szakértőnk segítségét!

Ne feledd!!! A Vasas Szakszervezet ingyenes jogbiztosítása
rendelkezésedre áll. Kérd mielőbb szakértőnk segítségét!

A biztonságos, egészséget, testi épséget nem veszélyeztető munkafeltételek megteremtése a
munkáltató kötelezettsége! Ha ennek a kötelezettségének a munkáltató nem tesz eleget és
emiatt Téged baleset éri, a munkáltató köteles megtéríteni a balesetből eredő károd!
 

 
Kártérítésként meg kell fizetnie a munkáltatónak a:

1.   keresetveszteséged,
2.   a gyógyszereid,
3.   minden olyan segédeszközt, melyre balesetéből eredően szükséged van,
4.   minden költséged, mely emiatt felmerül (utazás, üzemanyag, rehabilitáció, stb.),
5.   és a nem vagyoni károd, mely az egészségkárosodás miatt bekövetkezett hátrányod kompenzálja.

A kártérítés több millió forint is lehet!

Kártérítést munkahelyi baleset esetén a károsodás bekövetkezésétől számított 3 éven belül lehetséges érvényesíteni, ezt követően az igénye elévül, és többé nem érvényesíthető!

Munkahelyi balesetet szenvedtél? Keress minket! Segítünk!

Ne feledd!!! A Vasas Szakszervezet ingyenes jogbiztosítása
rendelkezésedre áll. Kérd mielőbb szakértőnk segítségét! 

Heiner Reimann 
az IG Metall szerződéses logisztikai szakértője 

Interjú: németországi tapasztalatok az autóipari szerződéses logisztikáról 

A termelés kiszervezése miatt – a német járműipari dolgozók szemszögéből nézve – a munkafeltételekre egyre nagyobb nyomás nehezedik. Magyarországon, ha a beruházó egy nagy gyártóvállalat, akkor az mindenképpen egy esélyt jelenthet a magyar dolgozóknak.

– A szerződéses logisztika Németországban rendkívül dinamikus fejlődést tudhat maga mögött. Mi jellemezte leginkább ezt a folyamatot?

– Összességében elmondhatjuk, hogy a logisztika egyre nagyobb jelentőségre tesz szert Németországban. 2015-ben a logisztikai szolgáltatók összforgalma elérte a 240 milliárd eurót; a legnagyobb hányadot, azaz 65 milliárd euró értékű forgalmat a szerződéses logisztikai vállalatok bonyolítottak le. A szerződéses logisztika azért fejlődik dinamikusan, mert a nagy OEM-vállalatok – azaz a nagy autógyártók – a költségszerkezetük optimalizálására törekednek, és ezért egyre több tevékenység kiszervezése mellett döntenek.
A szerződéses logisztikai szolgáltatások esetében nagyon gyakran szállítmányozókról van szó, akik előzőleg csak fuvarozással foglalkoztak. Időközben fokozatosan egyre több feladatot vettek át, amelyek akár szerelési munkák ellátását is jelenthetik. A Frauenhofer Intézet németországi számításai szerint a teljes piaci volumen körülbelül 25%-át külső szolgáltató vállalatok fedik le. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tevékenységi volumen akár háromszorosát is ki lehetne szervezni külső szolgáltatókhoz – mindez óriási potenciált jelent!

A munkáltatók a logisztikai tevékenységek kiszervezését – különösen a szerződéses logisztika területén – azzal indokolják, hogy a szolgáltatók speciális ismeretekkel vagy jobb folyamatokkal rendelkeznek, ezért hatékonyabban tudják elvégezni a feladatokat. Az ágazatban működő üzemi tanácsokat arról kérdeztük, hogy álláspontjuk szerint
milyen indokok állnak a logisztikai tevékenységek kiszervezésének hátterében.
Feltűnő volt, hogy a legtöbb válasz
hasonló indokokat sorolt fel: a kiszervezések hátterében a költségcsökkentés, az üzemi tanácsok, valamint a dolgozók együttdöntési és beleszólási jogainak kijátszása állnak. Németországban gyakori, hogy logisztikai szolgáltatóknál nem voltak és ma sincsenek üzemi tanácsok, és még gyakoribb, hogy a vállalatokra nem vonatkozik ágazati kollektív szerződés. Valószínű, hogy ez a kiszervezés tényleges indoka.

– Hogyan megy végbe a logisztikai szolgáltatók kiválasztása?

– Nagyon gyakran ún. online ajánlattétel révén. Ez azt jelenti, hogy az érintett tevékenységeket – mint pl. a csomagolóanyag-kezelést, a kommissziózást, a beérkező áruk kezelését – tevékenységcsomagokba vonják össze, ezeket nevezzük tételeknek. A szolgáltatók (alvállalkozók) egy internetes platformon megteszik ajánlataikat a megpályáztatott tételekre. Az egész folyamat hasonlít egy labdarúgótorna lebonyolításához. Ajánlattevő szolgáltatóként mindig csak annak a versenytársnak az ajánlatát és árát látja, aki nálánál kedvezőbb ajánlatot tett, és azután ez az ajánlattevő kerül a következő fordulóba. A döntő a következőképpen zajlik: a legalacsonyabb árat ajánló cég gyakorlatilag adott, ezt követi a második legalacsonyabb árral pályázó vállalat, aki további öt percet kap arra, hogy ismét csökkentse az árát – ha ezt nem teszi meg, akkor a másik szolgáltató kapja megbízást. Ezt követően kerül sor a teljes tételt érintő, úgynevezett kompenzációs vagy összevont tárgyalásokra. Végül az a vállalat kapja meg a megbízást, amely összességében (a teljes tételre) a legkedvezőbb (átfogó) ajánlatot adja.

Összefoglalva elmondható, hogy ez egy embertelen rendszer, hiszen nem veszi figyelembe a minőséget, sem pedig az elvégzett munkát. A rendszer lényege a (legalacsonyabb) ár. Elképzelhetjük, hogy a szolgáltatókra mekkora nyomás nehezedik. A következményeket azonban mindig a dolgozók viselik; az árverseny a munkakörülményeket hátrányosan befolyásolja – és ez így van Németországban is.

– Milyen főbb kockázatokkal járnak ezek a költségmegtakarítások?

– Az autógyártó (OEM) cégek számára a legnagyobb kockázatok abban rejlenek, hogy a munkafolyamatokkal kapcsolatos szaktudás jelentősége megszűnik. Azonban a gyors ütemben terjedő digitalizáció következtében a gépek és az alkalmazott termelési rendszerek egyre inkább kommunikálnak egymással. Az adatátvitel és az ehhez szükséges adatok átláthatósága még nagyobb kockázatot hordoznak. A jövőben a termelés kiszervezése azt feltételezi, hogy a rendszerek – mint például a raktározási rendszer – hozzáférhetővé válnak a szolgáltató számára annak érdekében, hogy el tudják végezni ezeket a tevékenységeket.
Ezzel párhuzamosan az OEM-cégek megalapozottan tarthatnak attól, hogy adataik hozzáférhetővé és kiértékelhetővé válnak. Az ipari kémkedés gyerekjátékká válhat. Ha egy vállalat függ egy szolgáltatótól és leépíti saját csapatát, akkor ez problémákhoz vezethet. Ezért az összes OEM-cég még mindig alkalmaz saját logisztikai munkatársakat, azonban a létszámuk folyamatosan csökken és ezzel párhuzamosan nő a szolgáltatók által alkalmazott munkatársak száma.

– Jelent ez kockázatokat a munkavállalók számára is?

– A munkavállalók valós kockázatokkal szembesülnek. Az OEM-cégeknél erős az IG Metall, a munkakörülményeket kollektív szerződések szabályozzák, a dolgozók 13. és 14. havi fizetést és illetménypótlékokat kapnak – összességében tehát nagyon kedvezőek a munkakörülmények –, de mindez csak a törzsállományhoz tartozó munkavállalókat illeti meg. Németországban a szerződéses logisztikai ágazatban a dolgozók belépnek az IG Metall szakszervezetbe, és mi közösen harcolunk a kollektív szerződések megkötéséért, valamint üzemi tanácsokat alapítunk.
Az online ajánlattételi eljárás és a fokozódó költségnyomás következtében a szolgáltatók nem saját munkavállalóikkal látják el a feladatokat, hanem alvállalkozókkal kötnek szerződéseket. Azok a dolgozók, akik azután ténylegesen elvégzik a munkát, gyakran a minimálbérhez közeli béreket kapnak. Nagy a kísértés, hogy a munkát megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók végezzék el. A megbízási szerződés révén a munkáltató önálló vállalkozókként kezeli a dolgozókat. Az önálló vállalkozókra pedig nem vonatkoznak a munkavállalók jogai. A szerződéses logisztikai ágazatban gyakran nincs 13. és 14. havi juttatás, alacsonyabbak a fizetések, kevesebb a szabadság, hosszabb a munkaidő... Ez utóbbi további problémákat okoz.

– Mit várhatunk a jövőtől?

– Jelenleg nagyon sok bizonytalanság érzékelhető a digitalizáció és a robotizáció terjedése kapcsán. A logisztikában ma már nagyon sok olyan munkafolyamat van, amelyeket gépek és robotok láthatnak el. Ezek a technológiák jelenleg még nem elterjedt mert egyrészt még nagyon költségesek, másrészt nem alkalmazhatók olyan rugalmasan, mint az emberek. Ha azonban szabványosítják ezeket a munkafolyamatokat, akkor egyre könnyebb lesz bevezetni a robotokat a termelésbe.
A munkavállalók személyes szaktudása is egyre fontosabbá válik. Az a tény, hogy az autókat még (részben) emberek építik, esélyt jelent. A robotok nem vásárolnak autókat – tehát valakinek pénzt kell keresnie, hogy autót vásárolhasson. A magyar kollégák számára további esélyt jelent a piaci volumen, illetve a termelés kiszervezése terén meglévő további lehetőségek. Minél több szereplő alkotja az értékteremtő láncot, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a szolgáltatók árbevételt generálnak és ennek érdekében embereket foglalkoztatnak. Mindez elsősorban szakképzetlen munkavállalók számára előnyös. Azonban a digitalizáció terjedésével egyre fontosabbá válik a munkavállalók képzése és továbbképzése is.

Fontos tudnivalók munkahelyi baleset bekövetkezése esetén 

Munkahelyi baleset esetén a munkáltatótól kártérítés járhat, ám vannak olyan buktatók, melyek lehetetlenné teszik az igényérvényesítést.

Az alábbi tudnivalók és útmutató segíthet, hogy tisztában legyél a teendőiddel egy munkahelyi baleset bekövetkezése esetén!

 
10+1 alapszabály
munkabaleset esetén

1. Ha megtörtént a munkahelyi baleset, a munkáltatónak a balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, munkahelyi baleseti jegyzőkönyvet kell felvennie, súlyos munkahelyi balesetet pedig azonnal be kell jelentenie a munkavédelmi hatósághoz is. Tájékozódj a kivizsgálásról!

2. Ragaszkodj a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv felvételéhez, és ügyelj arra, hogy a munkáltató téged is meghallgasson és az általad elmondottak bekerüljenek a baleset körülményeinek leírásába résznél.

3. Ne engedd, hogy a munkáltató olyan dolgot írjon le, ami valójában nem történt meg, bármit is mond vagy ígér a munkáltató, miért lesz az úgy jobb! Minden esetben ügyelj arra, hogy a valóság kerüljön rögzítésre!

4. NE ÍRJ ALÁ olyan dokumentumot, mely nem a valóságot tartalmazza! Emiatt hátrány nem érhet!

5. Amennyiben orvoshoz szállítanak, a vizsgáló orvosnak feltétlenül mond el, hogy a munkahelyeden történt a baleset! Ha a munkáltató arra kér, hogy mást mondj, ezt akkor se tedd!

 

6. Ha a munkáltató nem akar felvenni munkahelyi baleseti jegyzőkönyvet, fordulj a MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐHÖZ, A SZAKSZERVEZETHEZ, végső esetben a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnál tegyél bejelentést! Ez miatt hátrány nem érhet!

7. Ha teheted és módodban áll, munkahelyi baleset esetén a baleset körülményeiről (helyszín, munkagép, stb.) készíts a telefonoddal egy-két fotót!

8. SEMMILYEN DOKUMENTUMOT NE ÍRJ ALÁ, AMIN AZ SZEREPEL, HOGY A BALESETÉRT TE VOLTÁL A HIBÁS! ERRE VÉGKÉPP SEMMI SZÜKSÉG!

9. Minden dokumentumot először olvass el!

10. Mielőbb kérj jogi tanácsot! A legvalószínűbb, hogy számodra kártérítés jár. Ne mondj le róla!

10+1. Ne feledd!!!  A  Vasas  Szakszervezeti  Szövetség  ingyenes  jogbiztosítása a
baleseti károsultak részére rendelkezésre áll. Kérd mielőbb szakértőnk segítségét!