VKF újra, megújulási igénnyel
2022. augusztus 3-án a Magyar Szakszervezeti Szövetség székházában összeültek a VKF szakszervezeti és munkáltatói oldalai, hogy egyeztessenek a minimálbér tárgyalás metodikájának a megújításáról.
Zlati Róbert, az MASZSZ elnöke, VKF résztvevő
A Felek egyetértettek abban, hogy az elmúlt évek során a minimálbér tárgyalásokon eddig alkalmazott módszertan jól szolgálta az egyeztetések eredményességét. Fontosnak tartották ugyanakkor feljegyezni, hogy a jelentősen megváltozott, volatilis és bizonytalanságokkal terhelt gazdasági környezethez
igazodva, valamint az EU készülő minimálbérre vonatkozó irányelvének való megfelelés érdekében – tekintettel arra is, hogy a 2016. őszén kötött tripartit megállapodás a 2022. évben hatályát veszti - a minimálbár tárgyalások metodikája meg kell újuljon.
A Felek megállapodtak, hogy folytatják az egyeztetéseket a még eltérő álláspontok közelítése és a részletek kidolgozása érdekében, azzal, hogy ehhez szükségesnek ítélik a Kormányoldal álláspontjának megismerését is. Egyetértettek, hogy a minimálbér tárgyalások és megállapodás továbbra is a VKF keretein belül, a
szociális partnerek és a Kormány képviselői között történjék. Közös állásponton voltak a tekintetben is, hogy maradjon a jól bevált kétszintű minimálbér. Ugyanakkor új kategória bevezetését nem látják indokoltnak. Ágazati vagy regionális differenciálásra lehetőség lenne akár ágazati kollektív szerződésekben.
Határozott cél, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti arányt megmaradjon.
Amennyiben rendkívüli tényezők szükségessé teszik, akkor az elérő mértékű emelésről az éves megállapodás keretében kell megállapodni.
Fontos, hogy a minimálbér megállapodás a felek tárgyalásának eredményeként alakuljon ki, melynek során kerüljenek komplexen áttekintésre a múltbeli és jövőben várható gazdasági
folyamatok. Automatikus képleten alapuló minimálbér meghatározás nem jöhet szóba a téma komplexitása miatt (ezt az EU-s országok gyakorlata és tapasztalata is alátámasztja).
Miközben a témakör komplex megközelítést igényel, és így sok tényezőt kell figyelembe venni, egyeztetésre kerültek a legfontosabb mutatószámok, melyeket a minimálbér meghatározásánál elsődlegesnek tartanak. Célszerű, hogy ezen mutatók száma viszonylag alacsonyan legyen tartva!
A legfontosabb mutatók: GDP alakulása, infláció, a minimálbérnek az átlagbérhez (vagy median bérhez) való aránya, a hazai létminimum szintje, valamint az adókörnyezet alakulása.
A minimum jövedelmek tekintetében a versenyképességünk előnytelen a munkavállalók számáraAz adatoknál elengedhetetlen, hogy minél frissebb, lehetőleg naprakész adatok és előrejelzések álljanak rendelkezésre. A jelenlegi gyorsan változó, hektikus és nehezen kiszámítható világban 3 hónapnál régebbi adatok irrelevánsak lehetnek.
Meg kell előre állapodni, hogy az egyes adatokat melyik forrásból (PM, MNB, KSH, Eurostat, stb.) fogadható el a tárgyalás alapjául!
Az EU szociális pillérek egyik meghatározó eleme a minimum jövedelmek szintjeFontos, hogy a tárgyalások során egyaránt vegyük figyelembe az elmúlt időszak tényadatait, illetve a jövőben várható folyamatokat. A jelenlegi, gyorsan változó világban a megállapodásnak fokozottabban a múltbeli tényadatokon, mint a bizonytalan előrejelzéseken kell alapulnia!
Nagyon fontos, hogy a minimálbér emelés időpontja lehetőleg minden év január 1. legyen!
Ugyanakkor megoldást kell találni két problémára:
Egyrészt a nagyfokú bizonytalanság, és az évközben esetleg bekövetkező előre nem látott események miatt szükséges korrekciók.
Másrészt a magas inflációs környezetben források hiányában a vállalatok nem tudják év elejétől megelőlegezni a jelentősen magasabb béreket.
Miután a gazdasági előrejelzések bizonytalanok, és nagy valószínűséggel alapvető változások is bekövetkezhetnek az év során a világ- és így a magyar gazdaság alakulásában is, így többéves bérmegállapodásnak jelenleg nincs realitása. Ha a változások tovább gyorsulnak, akkor szükségessé válhatnak
évközi korrekciók is.
