Az autóipari szerződéses logisztika — munkavállalói szempontból
Krén Ildikó
A Solution4.org alapítója, a Nemzetközi Képzés Nemzetközi
szakosztály vezetöje ARBEIT UND LEBEN Berlin--Brandenburg e.V
Ha a logisztika szót hallják, az emberek többségének csak homályos elképzelése van a jelentéséről. Adott esetben az olvasónak is elsősorban a szállítmányozás juthat az eszébe.
Teherautók, az áru A pontból B pontra történő szállítása, vonatok, amelyeket meg- és kirakodni kell, vagy más kontinensről az áru szállítása, Magyarországra juttatása. De ha jobban belegondolunk, akkor már sejthetjük, hogy nem csak szállításról van szó, hanem egy átfogóbb szolgáltatásról. Nem csak készterméket kell egy adott időpontban és időre a raktárból biztonságosan becsomagolva, elhelyezve, a megfelelő vámdokumentumokat csatolva kereskedelmi forgalomba helyezni, vagy azonnal a végfelhasználóhoz eljuttatni, hanem − amennyiben a termék több részből áll − annak részeit időben kell egy helyre biztosítani, hogy a végterméket elő lehessen állítani.
Ha az elmúlt évtizedek járműiparára és Győrre asszociálunk, egy autóipari vállalat juthat eszünkbe. Az Audi volt a fejlődés meghatározó mozgatója. A német autóipari gyártó a világ legnagyobb és leggazdagabb autóipari konszernjének, a Volkswagen-csoportnak a részeként a 90-es évek elején döntött Győr mellett, az itt található nagyszámú és jól képzett szakember, az alacsony bérek, az állami támogatások és az adókedvezmények miatt. A 2010 utáni autóipari befektetéseknek azonban árnyoldalai is vannak. Egy tapasztalt dolgozó szavaival: „Magyarország játszótér a német vállalatok számára, itt megtehetik mindazt, amit Németországban nem. A munka törvénykönyve itt sokkal megengedőbb. Épp erre szeretnénk rátapintani, a német kollégákkal együtt erősebbek akarunk lenni, és a német cégvezetésnek is meg akarjuk mondani, hogy ez nem mehet így. Nem vagyunk másodosztályú emberek.”
Az Audi gondosan figyel a munkavállalók bevonására vonatkozó szabályok betartására a saját munkaerő-állománya tekintetében. Bár a vállalati felelősség elvileg globális, és a beszállítókra is vonatkozik, a beszállító logisztikai szolgáltatók dolgozói mindebből kimaradnak. A hátrány oka, hogy munkaszerződésüket logisztikai vállalatokkal kötötték.
De mi is az autóipari szerződéses logisztikai szolgáltatás?
„Klasszikus logisztikai tevékenységnek” tekintjük az első tevékenységsor részét, tehát mindazt, ami a szállítással, a vámoltatással és minden egyéb, a gyárterületen kívül eső, a termeléssel csak közvetve összefüggő folyamattal kapcsolatos. Ez utóbbit viszont, azaz mindazt, ami a gyártás helyszínén, a gyár területén történik és szorosan összefonódik a termelési folyamattal, szerződéses logisztikai szolgáltatásoknak nevezzük. A hivatalos statisztikákban tipikusan „egyéb, szállítást kiegészítő szolgáltatásként” jelenik meg, 5229-es kóddal.
Hozzászoktunk ahhoz, hogy a biztonságiak, az étkezőben dolgozók, a takarítók már régóta nem az autóipari vállalat alkalmazottai. Egyes elméletek szerint ugyanis a vállalatnak a versenyképessége miatt az alapvető kompetenciákra kell koncentrálnia. Mindazt, ami nem része például az autógyártásnak, ki kell szervezni: így a takarítást, a konyhát, a biztonsági szolgálatot át kell adni azoknak, akik ezekre szakosodtak. Tehát az autógyártáshoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységeket másokra kell hagyni. De hol a határ? Mi tartozik az autógyártáshoz? A logisztika vajon része?
A klasszikus logisztika esetében könnyen megválaszolhatók ezek a kérdések. A logisztika a vállalat átfogó anyagi folyamatainak tervezése, szervezése, irányítása, lebonyolítása és ellenőrzése. Az információs technológia jelentőségének növekedésével és a gazdaság digitalizálódásával együtt a logisztika fogalmát kiterjesztették a vállalaton belüli és a vállalatok közti információs áramokra is, amennyiben ezek a folyamatok az áruk termelésével vannak kapcsolatban. Az iparág is fejlődik: a logisztikai vállalatok által lefedett szolgáltatások egyre specializáltabbak, összetettebbek, szakképzett dolgozókat is igényelnek. A szerződéses logisztikai szolgáltatás az ellátási lánc irányításának részévé vált. A szerződéses logisztikai szolgáltatáson az érintett vállalatok egy szolgáltatói szerződésben szabályozott, hosszútávú, munkamegosztásos együttműködést értenek egy gyártó
(vagy kereskedő) és egy logisztikai szolgáltató között. A szolgáltató átvállalja az értékteremtési lánc mentén jelentkező logisztikai feladatokat, és összekötő elemként működik több értékteremtési lánc között, ahol a szolgáltató az értékteremtési lánc szerves része. Kevésbé ismert, hogy az úgynevezett szerződéses logisztikai szolgáltatók időközben bővítették tevékenységi palettájukat. Az olyan nemzetközi vállalatok, mint például a Rudolph Logistik, a Panopa-Imperial, a Syncreon, a Waberers stb. a vállalkozási szerződések keretében tartós megbízásokat kapnak olyan cégektől, mint az Audi. Munkavállalóik látják el a szerelőszalagot a szükséges részekkel, szállítják a csomagolóanyagokat, sőt előszerelik a tengelyeket, a kerekeket és a műszerfalat.
Meghatározásunk szerint az autóipari szerződéses logisztika az autógyártásnak és azoknak a központi jelentőségű kompetenciáknak az integráns része, amit az autógyártóknak meg kellene tartani. A szerződéses logisztikában a kiszervezés is fokozódik, ez egy rejtetten hozzáadott értéket is biztosító iparág. Az iparági perspektívák elég jól behatároltak: „Ma már egyre kevesebb olyan vállalati gazdálkodási terület van, ahol a kiszolgálási szint csökkenése nélkül lehet csökkenteni a költségeket. Az egyik ilyen terület a logisztika, ahol csak a teljes ellátási láncok jó szervezésével érhető el − adott vevő-kiszolgálási szint mellett −, hogy a költségeket a legalacsonyabb szinten tartsuk. Hosszú távon a verseny már nem vállalatok között zajlik, hanem ellátási láncok fognak egymással versenyezni.
Az autóipari szerződéses logisztika Győrben
Amikor az Audi Győrbe jött, az Ingolstadti központjában, de Neckarsulmban is, a gyár területén belül, a logisztikai szolgáltatásokat többségében Audi-alkalmazottak végezték. Az Audi a logisztikát gyártócsarnokról gyártócsarnokra kiszervezte, illetve a vállalatbővítéseknél eleve megpályáztatta.
Megjelentek a LEAN gyártáshoz nélkülözhetetlen, autóipart kiszolgáló logisztikai cégek is. Győrben elsők között volt a Rudolph, mely közvetlenül a mellett lepedett le. 2012-ben az Audi kiépítette a logisztikai központját, melyeket ezután különböző, megpályáztatott logisztikai cégek rendelkezésére bocsátott. A logisztikai központban az autóipar kiszolgálása heti időrendben történik, magába foglalja az áruátvételt, az időzített szállítást, a kiszolgálást, a raktározást. Az autógyártó cégek többsége a logisztikai szolgáltatásokat rendszeresen megpályáztatja, úgynevezett tenderek keretében. A pályázatok külön tevékenységekhez (például járműgyártáshoz, motorgyártáshoz) hozzárendelt területekre szólnak, és időbeli lehatárolással érvényesek. Maga a tenderezés egy méltatlan licitfolyamat, ahol az nyer, aki a legalacsonyabb árat kínálja. Milyen következményekkel jár mindez a foglalkoztatottakra?
A munkavállalóknak a tenderek kimenetétől függően félteniük kell a munkahelyüket. Ugyanakkor az állományt, a munkaszerződéseket a nyertesnek az új feltételek alapján kell meghatároznia, felülről. Mert ha új pályázó nyer és veszi át ezt a tevékenységet, akkor az a saját embereit hozza, és azokat, akik az előző szolgáltatónál dolgoztak, talán elbocsátja. Az, hogy erre még nem került sor, egyedül azért van, mert egyrészt Győrben (is) munkaerőhiány van, másrészt az alkalmazottak bedolgozták magukat, és a szolgáltatás minősége csak akkor lesz megfelelő, ha ugyanazt a munkát ugyanazok a munkavállaló csinálják tovább. Az alkalmazottaknak ez az igazi ereje és hatalma, aminek nincsenek igazán tudatában. Míg az Audinak van üzemi tanácsa, és a szakszervezeteket, mint szociális partnert − legalább is alapvetően − messzemenően elfogadja, az ipari szolgáltató vállalatoknál sokkal nehezebb a munkavállaló aktivistáknak szakszervezetet alapítani, működtetni. A munkavállalóknak alig van lehetőségük munkaidőben szót váltani, találkozni, hogy a munkakörülményeiket érintő fontos kérdéseket megbeszéljék. Gyakran nincs üzemi tanács. Az is előfordult, hogy a cég vezetése a titoktartási kötelezettségre hivatkozva megakadályozta, hogy az alkalmazottak saját újságot adjanak ki. Végeredményben − ellentétben azokkal, akik közvetlenül a termelésben dolgoznak és ott kiváló munkát végeznek − a szerződéses logisztikai munkavállalók egy lenézett dolgozói csoportot képeznek. Pedig nélkülük nem jöhetne le nap mint nap a sok autó a szalagról. Nélkülük a beszállított részek csomagolóanyagát nem válogatnák és helyeznék el szakszerűen még a termék gyártószalagra kerülése előtt, a szalagok „megtelnének szeméttel”, és a káoszban a gyártásban dolgozók nem tudnák a munkájukat tisztán és jó minőségben elvégezni. A szalagnál dolgozóknak maguknak kellene kihozni a raktárból a beszerelésre érkezett alkatrészeket, ami miatt nem tudnák teljesíteni a normát. Az emberi munkának pedig mégis nagy értéke van. Raktári dolgozókról van szó, nőkről és férfiakról, úgynevezett kommissziózókról, villástargonca-vezetőkről, logisztikai ügyintézőkről, akik betanított munkásként, műszakvezetőként, csoportvezetőként és koordinátorként dolgoznak a szalag mellett és a raktárban. Természetesen vannak mások is, akik a logisztikáért felelnek: az ellátási lánc irányítója, a raktárvezető, a készletgazdálkodó.
A tanulmányról és a kiadványról
A Vasas Szakszervezeti Szövetség Made in Győr kiadványában publikáló szakértők írásaikban elsősorban a szerződéses logisztikai szolgáltatókkal foglalkoztak. Különösen azokkal a fáradhatatlan emberekkel, akik a szalagnál, a gépeken két kezükkel biztosítják, hogy az autóiparban dolgozó kollégáik vállán ne legyen teher, és csak az autógyártással tudjanak foglalkozni. Csak a szerződéses logisztikai szolgáltatóvállalatok alkalmazottainak mindennapi munkájával, az autóipari és logisztikai szakemberek tökéletes együttműködésével gurulhatnak le autók a szalagról és érkezhetnek el a vevőkhöz. A logisztikai cégek Győr egyik külső területén helyezkednek el, a Logisztikai Centerben, az úgynevezett LOC-ban, ahol több mint 1000 munkavállaló dolgozik.
A fenti kiadvány bemutatja, milyen feltételek mellett dolgoznak ezek az emberek. Megmutatja a dolgozók félelmeit, gondjait és reményeit. A célja tehát, hogy bemutassa a munka világát a győri autóiparban, illetve megmutassa, hogy kik állnak a fejlődés hátterében. Kik azok, akik munkájukkal lehetővé teszik, hogy egyáltalán elkezdődhessen az autók szerelése, hogy a gyártás folyamatosan biztosítva legyen. Az is láthatóvá lesz, hogy azok az emberek, akik létrehozzák a jólétet Győrben, azt nem élvezhetik. A dolgozó emberek hátán fejlődik a város. Bemutatásra kerül a szerződéses logisztika nemzetközi és hazai környezete, tendenciái. Fókuszba helyezve a logisztikában dolgozók munkakörülményeit, a béreket, a problémákat, de a lehetőségeket is, a méltóságot, a büszkeséget.
Végül összegzésként az önszerveződés, a szakszervezet és a képzés fontossága rajzolódik ki. A kiadványt a szerzők azoknak az embereknek ajánlják, akik ezt a sikert létrehozták, ennek szolgálatába állították tudásukat, képességeiket, munkaerejüket.
