Mit tehet a sejt, aki mit se sejt?

avagy az elhallgatott nyilatkoztatás az édesanyák jogairól

A Magyar Kormány a tavalyi évben a határidő után jó pár hónapos csúszással megkezdte a 2019/1158. számú uniós irányelvnek a hazai jogba való átültetését, ami főleg az apaszabadság mértékével és térítésével kapcsolatos vita miatt került a közvélemény elé. Viszont nem csak egy ilyen kardinális kérdést nyitott ki a változtatás, későbbi viták egész sorát indíthatja el a ténylegesen nagyon sok pontban módosult Munka Törvénykönyve!

 

pexels-jennifer-murray-1089077.jpgFotó: Jennifer Murray: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/szeretet-no-gyermek-kolyok-1089077/

Akad egy olyan módosítás, ami az év elejétől komoly kihívást, konkrétan instant jogsértést eredményezett a munkahelyeken, ahol egyenlőtlen munkavégzésre vagy éjszakai munkavégzésre voltak beosztva 10 év alatti gyermeket nevelő anyukák vagy egyedülálló szülő apukák. A januártól érvényes szabály új kötelezettségeket teremtett, aminek szinte egyik munkáltató sem tett eleget, sokan még februárra sem!

A Munka Törvénykönyv 113. § (6) bekezdése szerint ugyanis éjszakai munka a női munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára, gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával osztható be!

Az éjszakai munkavégzés és a gyermekfelügyelet összehangolása sok esetben nagyon nehéz az érintett családok számára, még akkor is, ha amúgy a helyzetből és a szűkös lehetőségekből adódóan megoldják. Az éjszakai műszakokban nyilvánvaló, hogy a gyermekfelügyeleti lehetőségek korlátozottak vagy nem állnak rendelkezésre. A szülők munkarendjének összehangolása és mondjuk nagyszülői vagy rokoni/baráti segítség nélkül olyan extrém megoldások kerülhetnek sajnos alkalmazásra, mint mondjuk a gyermek(ek) bezárása egyedül a lakásba. A helyzet különösen nehéz lehet azok számára, akik egyedülálló szülők vagy nem rendelkeznek megfelelő anyagiakkal mondjuk gyermekfelügyeleti szolgáltatások vásárlásához.

Ez mellett talán a legszomorúbb jelenség az, hogy az éjszakai vagy a gyakori hétvégi munka és a gyermeknevelés lehetetlent súroló összeegyeztetése garantált nehézségeket okoz a szülők és a gyermekek kapcsolatában is, mivel maga az együtt töltött idő korlátozódik le!

 

Természetesen jó kérdés, a jogalkotók MIÉRT NEM:

- kampányoltak azzal, hogy családbarát intézkedésekkel bővítik a Munka Törvénykönyvet,

- vagy adtak tájékoztatást december végi kihirdetés mellett, hogy január elsejétől hatályos új követelmény van a munkáltatókon,

- miért nem adott ki a kormányzat egy rendeletet, hogy a munkáltatóknak legyen felkészülési ideje?

A HELYES VÁLASZ PEDIG TALÁN AZ, HOGY AKKOR TÚL SOKAN ÉRTESÜLTEK VOLNA AZ ÚJ, UNIÓS JOGRÓL, AMI A CSALÁDOK SZÁMÁRA NAGY SEGÍTSÉG LEHETNE ADOTT ESETEKBEN!

 

A KORMÁNYZATI STRATÉGIAI PARTNERNEK számító termelővállalatok majd mindegyike valamilyen formában értintett, és ezen jogharmonizáció kétségtelenül hátrányos számukra, de majdnem minden szektorban jelen van valamilyen formában a normálistól eltérő munkarend, az állami szférában is, így a kormányzati hallgatás már nem is olyan furcsa...

 

kampany_ejsz1.jpg

A vállalatok az év elejétől úgy reagáltak, hogy maguk között egyeztetve (véletlenül sem a szociális partnernek számító szakszervezetekkel vagy a telephelyek üzemi tanács konzultálva) tulajdonképpen együttműködve rendeznék a kérdést. Egy nagyrészt egységes, nagyjából február környékére időzített, kampányszerű akcióban igyekeznek majd a kollégáktól beleegyező nyilatkozatokat szerezni.

A gondot az jelentette részben, hogy a gyermek korát egészen eltérő okok (adózás, vagy iskolalátogatási juttatás, pótszabadság) miatt kezelték eddig a munkáltatók, így a GDPR szabályzatokhoz is hozzá kellett nyúlni, hogy a munkaszervezés miatt ezt az adatot e téren is bekérhesse, felhasználhassa a vállalat.

Ez a kisebbik probléma, a nagyobb gond az, hogy ha:

- a munkavállaló úgy nyilatkozik, hogy nem engedi az éjszakára vagy egyenlőtlen munkavégzésre beosztását, akkor ELLEHETETLENÜLHET A MUNKASZERVEZÉS.

- a munkavállaló úgy nyilatkozik, hogy számára megfelel a közölni szándékozott beosztás, akkor egyes munkáltatói jogértelmezések szerint azt megváltoztatni nem lehet.

MT 15.§ (4) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza.

A munkáltatók célja tehát világos, minél több embert lenyilatkoztatni, és akkor a későbbiekben ezzel már nem kell foglalkozni, illetve az új munkavállalókat már csak akkor alkalmazzák, ha nyilatkoznak előre a beoszthatóságról, de egyben le is mondva "örökre" ezen igényről. Szép kis jogértelmezés! Kicsit egyoldalú...

ÍGY  ELMONDHATÓ, HOGY EGY GYORS KAMPÁNNYAL A MUNKAVÁLLALÓK SZÁMÁRA VALÓBAN SEGÍTSÉGET JELENTŐ JOGTÓL MEG AKARJÁK ŐKET FOSZTANI, ELOSZLATVA A VESZÉLYT A CÉGEK SZÁMÁRA!

Mi hát a megoldás? Mit tehet a munkavállaló, aki mit se sejt...?

 

A Vasas Szakszervezeti Szövetség 2023. február 15-én tájékoztató kampányt indított a Facebookon, hogy az embereket végre tájékoztassa valaki, hogy mi is a pontos oka a hamarosan megjelenő nyilatkozatoknak és mi a lehetőség, amivel élhetnek.

 

Ha érintettként számodra segítséget jelent, akkor: NYILATKOZZ ÚGY, HOGY NEM JÁRULSZ HOZZÁ AZ ÉJSZAKAI VAGY EGYENLŐTLEN BEOSZTÁSÚ MUNKAVÉGZÉSHEZ!

Ha érintettként számodra megoldható az éjszakai vagy az egyenlőtlen beosztás, akkor a nyilatkozatodon szerepeljen (ha nincs rajta, akkor kézzel írd fel rá, hogy):

"ÉRVÉNYES: (itt megadsz egy jövőbeli dátumot, pl: 2024.01.01)"

"ÉRVÉNYES VISSZAVONÁSIG!"

Vagy egészen egyszerűen nyilatkozz úgy, hogy:

"KÉSŐBB KÍVÁNOK EZZEL KAPCSOLATOS NYILATKOZATOT TENNI."

 

Sajnos számos problémát és kérdést vet fel a nyilatkozattétel, amivel kapcsolatban még nincsenek bírósági határozatok. Egyes jogi szakvélemények szerint a jogot valóban szó szerint ki lehet írtani egyszeri nyilatkoztatással.

Mások szerint az irányelv szellemében a nyilatkozattétel jog megilleti a munkavállalót, ezért új és új, a munkabeosztását érintő nyilatkozatát az élethelyzetére tekintettel megteheti újra és újra, akár eltérő rendelkezéssel. Megint mások szerint kötelező a nyilatkoztatás, hiszen ez az együttműködési kötelezettség megszegéseként értelmezhető.

 

pexels-craig-adderley-1548864.jpgFotó: Craig Adderley: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ferfi-emberek-asztal-hivatal-1548864/ 

Végül de nem utolsó sorban az egyik  legsúlyosabb kérdés, hogy az éjszakai vagy egyenlőtlen munkavégzést visszautasítók jogviszonyát meg lehet-e szüntetni munkáltató működésével összefüggő, arra visszavezethető vezethető ok miatt, hiszen az érintettek beosztása nehézségeket okoz. Vagy a munkavállaló "joggal való élését" szigorúan tilos felmondással  kvázi szankcionálni? Ami ráadásul együtt jár egyenlő bánásmód szerinti védett tulajdonsággal, valamilyen szülői státusszal?

Azok a vállalatok, ahol a nyilatkozat tartalmára tetszőleges megváltoztatási lehetőséget biztosítanak, és ahol megoldják az ilyenformán adódó munkaszervezési nehézséget, ott elmondható, hogy a munkahely egy munkavállalók jogait tiszteletben tartó, biztonságosabb és korrektebb foglalkoztató. A többi munkáltató pedig reméljük hamarosan jogi leckét kapnak arról, hogy joggal való visszaélés a másik fél szándékos félrevezetése, félretájékoztatása, egyoldalú jognyilatkozatának az eltérítése!