Marika Varga, IG Metall Transznaci-
onális Szakszervezetpolitika osztály

A konszernekben végbemenő szerkezetátalakítások gyakran az üzemegységek áthelyezéséhez és munkahelyek kiszervezéséhez vezetnek: Egyre nagyobb nyomás nehezedik a munkafeltételekre és a bérekre. Egyre nagyobb a bizonytalan foglalkoztatás aránya. A vállalatok nemzetközi hálózatokba rendeződésére az IG Metall is reagál: saját transznacionális hálózatok tevékenységének megerősítésével, valamint határokon átnyúló hálózatok kialakításával és fejlesztésével, amelyekbe bevonják a konszernekben és a globális értékláncokban dolgozó munkavállalókat és szakszervezeti képviselőket.
Ha képesek vagyunk a konszernekben is fejleszteni szakszervezeti struktúrákat, akkor saját cselekvési lehetőségeinket bővítjük.

Erős szakszervezetek, nagyobb cselekvő erő

A szakszervezetek intenzív információcsere és a más országokban dolgozó kollégáikkal együtt kidolgozott álláspontok és cselekvési alternatívák révén képesek ellensúlyozni a vállalatok transznacionális stratégiáit. Célunk, hogy megerősítsük a szakszervezetek cselekvési lehetőségeit és – különösen válsághelyzetekben – rámutassunk arra, hogy szerkezetátalakítások során is léteznek alternatív megoldások. A határokon átnyúló szakszervezeti hálózatok révén megakadályozható a dolgozók közötti versenyhelyzet erősödése, valamint a szociális normák és munkafeltételek feláldozása a rövidtávú tőkehozam elvárások érdekében. A határokon átnyúló hálózatok és struktúrák sikeres működtetésének feltétele a bizalom, amely gyakran csak sokéves együttműködést követően jön létre. Ugyanígy szükség van erős országos, helyi vagy üzemi szakszervezetekre és munkavállalói képviseletekre, amelyek képesek érvényesíteni jogaikat és tárgyalni a munkáltatóval.

A transznacionális hálózatok erősítik a munkavállalókat

A határokon átnyúló szakszervezeti hálózatok különböző formáit ismerjük: európai üzemi tanács (EÜT) ill. európai részvénytársaságok üzemi tanácsai (SE-ÜT), világ üzemi tanácsok (VÜT), globális (ill. európai) szakszervezeti szövetségek szakszervezeti hálózatai és, végül de nem utolsósorban az IG Metall Nemzetközi Hálózati Kezdeményezésének keretében működő hálózatok.
A transznacionális hálózatokat megkülönböztethetjük többek között

• szerkezetük alapján (bizonyos országokban,
  vagy egy európai vagy globális konszernhez tartozó üzemegységekben tevékenykednek;
  bizonyos ágazatokban ill. csak néhány üzemegységben vannak jelen, amelyek egymás versenytársai vagy szállítói;
  ideális esetben a beszállító vállalatok is részei a hálózatoknak),
• résztvevőik alapján (csak üzemi, csak függetlenített, üzemi és függetlenített szakszervezeti képviselők vesznek részt a hálózatban) és
• intézményi beágyazottságuk alapján (jogi háttér, munkáltatóval megkötött önkéntes megállapodások alapján, vagy egy szakszervezeti szövetség kezdeményezésére megalakult hálózat).

Nemzetközi testületek: a versenyt váltsa fel a telephelyek közötti összefogás

A multinacionális vállalatokban és konszernekben a munkavállalói érdekképviselet és a transznacionális üzemi politika alakítása során leggyakrabban az európai üzemi tanácsok ill. az európai részvénytársaságok üzemi tanácsainak tevékenységét tekinthetjük kiindulási pontnak (lásd: 9. oldal, szövegdoboz). Ezek a szervezetek jelentik a valódi együttműködés alapjait: az különböző telephelyek képviselői megismerkednek egymással és közös álláspontot alakítanak ki a vállalattal és annak globális stratégiájával kapcsolatban.

A dolgozók számára többféle lehetőség áll rendelkezésre a határokon átnyúló és szakszervezeti hálózatok létrehozására

 Az európai üzemi tanácsok és az európai részvénytársaságok üzemi tanácsai egy közös munkavállalói stratégia segítségével hatékonyan léphetnek fel a vállalatvezetés azon törekvéseivel szemben, hogy szembeállítsák egymással az egyes telephelyek dolgozóit. Ezeket a testületek nemcsak megilleti a tájékoztatáshoz és a véleményalkotáshoz való jog, hanem egyúttal az információcsere, a kommunikáció és az érdekegyeztetés színterei is – más szóval: a különböző országokból érkező munkavállalói képviselők hálózatokba szerveződnek. Az európai üzemi tanácsok és az SE-üzemi tanácsok tevékenysége jogszabályokon alapul és ezért a munkáltatók akarata ellenére is megvalósítható.

Az európai üzemi tanácsok és európai részvénytársaságok üzemi tanácsainak hálózatalkotási lehetőségei azonban a globális piacon jelenlévő, diverzifkált és komplex szervezeti felépítéssel rendelkező vállalatok ill. vállalatcsoportok által meghatározott környezetben három szempontból is korlátokba ütköznek:

1. Az európai üzemi tanácsok és az SE-üzemi tanácsok, üzemi testületek és nem szakszervezeti testületek.
Ezek a testületek nem minden esetben kötődnek egy szakszervezethez.

2. Tevékenységüket megalapozó jogi lehetőségek az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban biztosítottak. Más országok önkéntes alapon biztosíthatják ezeket a lehetőségeket.

3. Tevékenységük illeszkedik a vállalat jogi struktúrájához és általában egy vállalaton ill. vállalatcsoporton belüli átfogó testületként működnek.
Komplex szervezeti felépítésű, számos telephelylyel rendelkező vállalatok esetében, amelyeknél az egyes üzleti területeket autonóm módon irányítják, még hiányoznak azok az alárendelt struktúrák, amelyek lehetővé tennék specifikus, csak bizonyos részterületet érintő problémák részletes kezelését.

A 2. pontban megfogalmazott kérdésre a világ üzemi tanácsok adhatnak választ. A világ üzemi tanácsok tevékenysége nemcsak az Európai Gazdasági Térségre, hanem más világrégiókra is kiterjed. Azonban a világ üzemi tanácsok is korlátokba ütközhetnek a 1. és 3. pontban felsorolt esetekben. Ugyanis jogi eszközök hiányában eddig csak ritkán sikerült érvényt szerezniük álláspontjuknak.

Következtetés: Bár az európai üzemi tanácsokra, SE - üzemi tanácsokra és a világ üzemi tanácsokra feltétlenül szükség van, de ezek számos esetben mégsem jelentenek kielégítő megoldást. Meg kell erősíteni ezeket a testületek, hogy hatékonyabban tudják ellátni funkcióikat.

Szakszervezeti hálózatok: globális aktivitás

A határokon átnyúló szakszervezeti hálózatok egy további formája a globális vagy európai szakszervezeti szövetségek által létrehozott szakszervezeti hálózatok. Ilyenek például az IndustriALL Global nemzetközi szakszervezeti szövetség által mentorált globális szakszervezeti hálózatok a John Deere, a Caterpillar vagy a Bosch konszerneknél, de ide tartozik az UNI Europa és az IndustriALL Europe európai szolgáltató ágazatok szakszervezetek szövetsége által létrehozott európai szakszervezeti szövetség a HP konszernél. Ezen túlmenően számos informális hálózat működik ágazati vagy vállalati szinten, amelyek munkájában az IG Metall kollégák aktívan és támogatólag közreműködnek (pl. Brazíliában).

Hálózati projektek: konkrét témák kezelése

Az IG Metall Nemzetközi Hálózati Kezdeményezése olyan hálózati projekteket gondoz, amelyek tematikáját a vállalatnál már létező hálózatok nem fednek le. Ezek a projektek nem a vállalat jogi struktúrájához igazítják munkájukat, hanem a tényleges termelési és munkafolyamatok (értéklánc) mentén fejtik ki tevékenységüket. A hálózati projektek az átfogó hálózati struktúrák alatti szinten elhelyezkedő alhálózatok.
Ezek a hálózatok egy konkrét és cselekvést igénylő témára összpontosítanak, amely az egyes vállalatoknál eltérő szervezeti egységeket érinthet. A hálózati projektek munkamódszerei és struktúrái függenek a szükségletektől és a probléma jellegétől:

• Kettő vagy több telephely tevékenységét fedik le, amely termelésszervezési szempontból szorosan kapcsolódnak egymáshoz vagy egymás közvetlen versenytársai
• Tevékenységi területüket úgy alakították ki, hogy a szakszervezeti hálózatok ellensúlyozni tudják a vállalat határokon átnyúló szervezeti struktúráját.
• Tevékenységük célja, hogy célirányos intézkedések révén erősítsék az EÜT szakszervezeti kötődését ill. növeljék az SE-ÜT tagjai körében a szakszervezeti tagságot a dolgozók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése érdekében.
• A hálózati projekt célja, hogy az országos és regionális szakszervezeti hálózatok kiépítése révén megalapozza a jövőbeni világ üzemi tanács struktúráját vagy hozzájáruljon a globális keretmegállapodás végrehajtásához.