Az éjszakai műszak kivégez
A több műszakos munkarend és kiemelten az éjszakai műszakot is tartalmazó munkarendek hosszú távú egészségügyi hatásai komolyan riasztóak. Ugyanakkor a termelőeszközök kihasználtságának fokozása miatt egészen egyszerűen általánosnak mondhatóak ezek a munkarendek az iparban.
Számos cikk értekezik arról, hogy milyen következményekkel jár egészségügyi oldalról a többműszakos tevékenység, ezen belül is az egyre gyakoribb éjszakai műszakozás.
https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/egeszsegtelen_a_tobbmuszakos_munkarend
Lassan és csendben teszi tönkre a váltott műszak a munkavállalók egészségét - állítja dr. Buda Botond ideggyógyász, egyetemi docens.
Számos cikk értekezik arról, hogy milyen következményekkel jár egészségügyi oldalról a többműszakos tevékenység, ezen belül is az egyre gyakoribb éjszakai műszakozás.
https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/egeszsegtelen_a_tobbmuszakos_munkarend
Lassan és csendben teszi tönkre a váltott műszak a munkavállalók egészségét - állítja dr. Buda Botond ideggyógyász, egyetemi docens.
Törvényi oldalról a káros hatások ellenére elkeserítően kizsákmányolják azokat az embereket a magyar Munka Törvénykönyvének a segítségével, akik ilyen beosztás szerint dolgoznak a munkahelyükön. Az egészségük viszonylag hamar, pár év alatt komoly károkat szenved, aki pedig évtizedeket tölt el ilyen viszonyok között azoknak garantált - már a tulajdonképpeni idős kor előtt - a gyógyszerszedés. Ez hatalmas összegekkel terheli meg a TB kasszát, megemelve a táppénz kiadásokat, a gyógykezelések finanszírozását.
Jó kérdés, hogy miért hagyja az állam, miért finanszírozza (tulajdonképpen a károkozók helyett) ezeket a plusz költségeket? Miért nem szorítja rá az ilyen foglalkoztatókat arra, hogy kompenzálják a negatív hatásokat, ha mással nem, akkor pihenőidőkkel, rekreációval, plusz egészségügyi szolgáltatásokkal?
Photo by JC Gellidon on Unsplash
Jó kérdés, hogy miért hagyja az állam, miért finanszírozza (tulajdonképpen a károkozók helyett) ezeket a plusz költségeket? Miért nem szorítja rá az ilyen foglalkoztatókat arra, hogy kompenzálják a negatív hatásokat, ha mással nem, akkor pihenőidőkkel, rekreációval, plusz egészségügyi szolgáltatásokkal?
Photo by JC Gellidon on UnsplashSajnálatos egyben szégyenletes igazság, hogy a Munka Törvénykönyve a több műszakban foglalkoztatottakat egy sor, egyébként számukra fontos pihenőidő jogosultságtól egészen egyszerűen megfosztja más munkavállalóktól eltérően!
Lássunk erre egy példát is, hogy nem csak a levegő beszélünk:
105. § (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
b) a több műszakos
tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Azaz a normális kettőtől eltérően legalább egyet! Miközben a munkarend alapvetően egészségtelen és megterhelő, azaz pont, hogy nekik kellene inkább a védelem, a garancia a pihenéshez!
Vagy egy másik:
104. § (1) A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani.
(2) A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra
a) az osztott munkaidőben,
b) a megszakítás nélküli,
c) a több műszakos vagy
d) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében.
Azaz a normál eset szerinti, két munkavégzés közötti legalább 11 óra egybefüggő pihenőidő egészen egyszerűen NEM JÁR kötelezően azoknak, akik több műszakos munkarendben dolgoznak, azoknak, akiknek egyébként is felborult a bioritmusuk, akik magával a munkarenddel már kockáztatják, sőt rombolják az egészségüket, akiknek valamiféle kedvezmény, kompenzáció - vagy legalábbis a témában - több figyelem kellene!
Ez főleg akkor kifejezetten veszélyes, ha a munkavállalók hosszú távolságra ingáznak.
Ha valaki mondjuk egy órát utazik a munkahelyére, és "rövid váltással" kell felvennie a munkát, akkor két műszak között oda és vissza tulajdonképpen utazik 2 órát. A számára elérhető 6 óra pihenőidő ötödét már el is vesztette. Jóindulatúan szánjunk fél-fél órát a munkába készülődésre és a hazaérkezés utáni ágyba keveredésre, és ott vagyunk, hogy kapkodva 5 óra a maximum, amit egy ilyen munkatársa konkrétan alvással tölthet el, de a 6 órát nem érheti el.
Mindenki gondolja át egy pillanatra, hogy a munkába készülődés és az ingázás mennyi időt jelent az életéből, és mit jelentene, ha 8 órára szűkülne a két fájront közötti időtartam.
Mindenki gondolja át egy pillanatra, hogy a munkába készülődés és az ingázás mennyi időt jelent az életéből, és mit jelentene, ha 8 órára szűkülne a két fájront közötti időtartam.
A különböző életkorú emberek számára ajánlott alvásmennyiség - FORRÁS: NATIONAL SLEEP FOUNDATION
A fenti táblázatból világosan látszik, hogy a SZÜKSÉGES MENNYISÉGŰ ALVÁSIDŐ NEM BIZTOSÍTOTT, ha egy munkáltató a magyar törvényeket betartja.
Felmerül a kérdés, e tekintetben MENNYIRE ALAPTÖRVÉNY ELLENES A MAGYAR MT?
Felmerül a kérdés, e tekintetben MENNYIRE ALAPTÖRVÉNY ELLENES A MAGYAR MT?
Nézzünk rá az Alaptörvényre egy pillanatra, mond-e erről valamit?
XVII. cikk
(1) A munkavállalók és a munkaadók - a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel - együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
Photo by Bill Oxford on Unsplash
A fentiek megvizsgálása után nagyon úgy tűnik, hogy a többműszakos munkavállalók érdekében ideje lenne a Munka Törvénykönyvének a normakontrollját elvégezni.
