A sztrájk a munkavállalók közösségét megillető Alaptörvényben biztosított alapjog, amely alapján a munkavállalók jogosultak a gazdasági és szociális érdekeik biztosítása céljából a munkavégzés beszüntetésével nyomást gyakorolni a munkáltatóra.

Munkácsy Mihály: Sztrájk

A sztrájk lehet jogellenes is, amennyiben egyéb (különösen az Alaptörvénybe ütköző) célok érdekében folytatják.

Ökölszabály, hogy 50%-nál kisebb támogatottság esetén nem szabad vagy kockázatos a sztrájkot elkezdeni, ezért a sztrájkhajlandóságot ajánlatos előre felmérni!

A sztrájk minden esetben kollektív munkabeszüntetést jelent, tehát egyénileg nem gyakorolható jogosultság. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A sztrájkhoz nem szervezett (nem szakszervezeti tag) dolgozók is csatlakozhatnak.

A sztrájkolóknak joguk van ahhoz, hogy a munkát felvenni kívánó társaikat - nem erőszakos eszközökkel – meggyőzzék a sztrájkhoz történő csatlakozásról.

A sztrájk megkezdésének eljárási feltétele az előzetes egyeztetés kezdeményezése. Sztrájkot jogszerűen csak akkor lehet megkezdeni, ha az egyeztetés legalább hét napon át tartott és az nem vezetett eredményre.

A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére.

A felek kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.

A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, így emiatt a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető (pl. fegyelmi büntetés, vagy a munkaviszony megszüntetése).

A munkavállaló azonban csak a sztrájk idejére mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha a felek között megegyezés születik, vagy a sztrájk más okból véget ér, a munkavállaló köteles újból munkába állni.

A sztrájkban részt vevő dolgozóknak a kiesett munkaidőre fizetés nem jár, de a szakszervezet a saját sztrájkalapjából a kieső dolgozói bevételeket fedezheti a tagjai számára. Ez akkor szokott fontos lenni, ha esetleg elhúzódik egy sztrájk. Már csak ezért is előnyös lehet a szakszervezeti tagság. A sztrájkalap tehát a szakszervezetnek a sztrájk finanszírozására szolgáló pénzügyi eszköze, juttatási formája a sztrájksegély, ami a sztrájkban résztvevő szakszervezeti tagok keresetkiesésének pótlására, kompenzálására szolgáló pénzbeli támogatás, amelynek jogosultságát, mértékét, folyósítását általában a Sztrájkszabályzat rögzíti. A sztrájksegély mentes a személyi jövedelemadótól és a nyugdíjjáruléktól, nem képezi egyéb levonás alapját sem.