Munkabalesetek és felelősség
A helyzet romlandó...
A Nemzetgazdasági Minisztérium kiadta a 2016-os munkabaleseti statisztikákat. A munkabalesetek száma ismét nőtt. Ez ellen a tendencia ellen próbáltak tenni, és a kormányzat 2016-ban változtatott is a Munkavédelmi Törvényen, hogy a munkavédelmi képviselők jogait tovább bővítse. Rendezték a kérdést a munkajogi védettségben érintettek számáról. Meghatározták, hogy kisebb vállalatok esetén is szükséges munkavédelmi képviselőt választani.
Ezekkel kapcsolatban lenne pár megállapítás, amit szeretnénk pellengérre állítani, javasolni.
Az egyik legnyilvánvalóbb, hogy a szakszervezetek 2012-ben lettek "kiherélve" az új Munka Törvénykönyvvel, a trend onnan kezdődött, és úgy gondoljuk romlani is fog a helyzet, amennyiben a témába nem lesznek újra helyzetbe hozva a szakszervezetek.
http://www.szakszervezet.net/hu/2014-04-03-13-35-01/1241-aprilis-28
Figyelmetlenség?
Az egyik fő megállapítása a hivatalnak, hogy a leadott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy figyelmetlenség miatt történik a kivizsgált munkabelesetek 67 százaléka. Na puff neki!...
Nézzük hát meg a baleseti kivizsgálások folyamatát! Tényleg mindenhol bevonják a képviselőket a balesetek kivizsgálásába? Hát nem!
Információink alapján úgy becsüljük, hogy a munkabaleseti kivizsgálások töredékébe vonják csak be a munkavédelmi képviselőket. A legtöbbször csak az elkészült jegyzőkönyvet ellenjegyzik, ez esetben is gyakran csak adminisztratíve jelleggel...
A legfontosabb az lenne, hogy a munkavédelmi képviselők érdemben vehessenek részt a kivizsgálásban!
A hiba oka jól felderíthető már a jegyzőkönyv sablonjából is:
A jegyzőkönyvben a 6-os pontban kell meghatározni a személyi tényezőket. A megismert statisztika mögötti ok, hogy a legtöbb vállalati munkavédelmi megbízott a megadott kódlistából a valós és helyes opciók helyett a 08-as kódú figyelmetlenséget jelölik meg, akár volt ilyen, akár nem. Mert ez az egyszerűbb, kevésbé konfliktusos út. A 00-s kódot alig választják, holott megtehetnék.
Munkavédelmi képviselők!
NE fogadjátok el a jegyzőkönyvben a figyelmetlenséget, amennyiben azt a munkavállaló nem ismeri el!
Ez már csak azért is fontos, mert a Munkavédelmi Törvény lehetőséget biztosít az objektív felelősség mellett a kármegosztásra. A bírói gyakorlat szerint a kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes magatartásával hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez, s amennyiben igen, ez a közrehatás milyen mértékű volt. Azaz a munkavállaló is felelős lehet egy munkabalesetért (részben), és ha ez így van, akkor AKÁR a kezelésének, a károknak az anyagi felelőssége is megosztott.
Jól látható, hogy a kódok egy része külön is jegyzőkönyvezendő hatás (eü alkalmatlanság, alkohol, stb.), a többiben már megjelenne a munkáltató felelőssége, például ha gyakorlatlan munkaerőt, kiképzetlenül, oktatás nélkül alkalmaz. Ilyenkor a felelőssége nyilvánvaló. A legjobb tehát a munkáltatónak, ha az esemény személyi okaként simán megnevezi a figyelmetlenséget. És máris kész a torzult statisztika.
Még érdekesebb, hogy az egyre növekvő munkaterhelés, gyakoribb túlórák és megterhelő munkarendek SOHA nincsenek feltüntetve a környezeti hatásokban.
Arra biztatunk minden munkavédelmi képviselőt, ha a munkaterhelés túlórákkal, vagy a heti 40 órás 3 műszakos munkavégzésnél magasabb, akkor a munkaterhelés szerepeljen a jegyzőkönyvben, mint kockázati hatás!
Hányan vannak azok a kemények?
A munkavédelmi képviselők száma sem lényegtelen. Sok cég úgy variálja az állományi létszámát, hogy látszólag kisvállalkozások, miközben bérmunkaerő szolgáltatónál foglalkoztatják a munkatársak jó részét. A munkavédelmi képviselők száma azonban nem munkajogi létszám alapján, hanem munkavédelmi létszám alap alapján kell meghatározni.
Ezért mindig a telephelyi teljes létszámot kell figyelembe venni, azaz a munkavédelmi képviselők számának a meghatározásakor a bérelt munkaerőt és az egyéb, kiszervezett munkaköröket is figyelembe kell venni!
Kis cégeknél általános gyakorlat, hogy kineveznek valakit egy színlelt választással, és rajta marad a kollégán a feladat, mint szamáron a fül. Bár felelősségi kockázata nincs a munkavédelmi képviselőnek, de a munkajogilag aggályos lehet, ha valaki egyszer csak felelősségtudatból vagy erkölcsi gát miatt nem akar vagy tud egyet érteni a munkáltatójával.
Ne legyél magányos harcos, nem éri meg a kockázatot!
Szakszervezetek szerepe
A Munkavédelmi Törvény módosítása után is féllábas maradt. A hatóság létszámának, eszközeinek, az ellenőrzések és a bírságolások mértékének a csökkenése a szomorú statisztika egyik oka. A másik az, hogy a szakszervezetek ebben a kérdéskörből ki lettek szorítva. Megszűnt az ellenőrzési joguk.
Nagyon fontos lenne, hogy egy szakszervezet ne csak olyan munkahelyekre mehessen be ellenőrizni, ahol tagszervezete működik, ahol tagjai vannak, hanem bármely munkahelyre beléphessen munkavédelmi ellenőrzés céljából, kvázi a hatóság helyett. Ha pedig valahol visszaéléseket tár fel, azt jegyzőkönyvezve a hatóság felé jelezhesse, bírságot javasolhasson!
http://zaol.hu/hirek/munkabaleset-aldozat-zalaegerszeg-1832816
Most a munkáltató állományában álló, tőlük függő magánszemélyekre lett rátolva a felelősség, sokszor háttér nélkül, hogy konfrontálódjanak bátran a munkáltatóval. A munkajogi védelmük ráadásul nem terjed ki az azonnali felmondásra, így bármilyen mondvacsinált indokkal könnyen meg lehet szabadulni egy mitugrálsz munkavédelmi képviselőtől, aki mögött sok esetben nincsen olyan (szak)szervezet, aki akár a szakértelmét, a társadalmi befolyását latba vetve küzdhetne a képviselőjéért.
Még fontosabb lenne, hogy a kormányzat nyújtson törvényi védelmet az érdekvédelemben tevékenykedőknek.
A VÁLASZTOTT SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGVISELŐ ÉS A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ LEGYEN KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZEMÉLY!
A szakszervezetek ellenőrzési jogának a visszaállítása nagyon fontos lenne, de ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor menjen a hegy Mohamedhez, ugye:
Ha munkavédelmi képviselő vagy, legyél szakszervezeti tag, legyen mögötted csapat, oktatások, kollektív védelem!
